Minőségi Bizonyítvány

"Muszáj törődnöm vele. Valóságos fizikai fájdalmat okoz nekem, ha látom, hogy valamit rosszul csinálnak, amikor pedig olyan könnyen lehet jól is csinálni." (K. Vonnegut)

Címkék

Friss topikok

Linkblog

Drága bakter úr

2009.12.23. 17:29 kerzo

Nem volt szándékomban, hogy írjak, de az események úgymond rákényszerítettek. :)

Az egész történet szombaton (2009. dec. 19,) kezdődött. Szokásosnak mondható téli nappal, amihez hozzá tartozik az is, hogy esik a hó. Nos ez a dolog így december második felében bizony sokakat meglepett. Nem is gondolták, hogy ilyen előfordulhat. Egyet kijelenthetünk: a MÁV nem egy gyors reagálású hadtest!

Visszatérve a szombati napra, ami ugye minden lúzer számára, aki nem tartalékolt elég szabadságot, vagy a munkaadója nem engedte el, bizony munkanap volt. A kedvezőtlen együttállásoknak köszönhetően (munkanap + hóesés) elég sok embert érintett kedvezőtlenül szeretett vasutunk mutatványa.  Sajnos csak a Nyugati - Vác viszonylatot ismerem, de gondolom máshol sem volt rózsásabb a helyzet. Munka végeztével irány a nyugati és örültem, hogy már 15:50-re odaértem, mivel így még elértem a 16:07-es zónázó vonatot. Az örömöm nem tartott sokáig. 16:10-kor már azért kezdtem aggódni, mert a zónázó vonatok általában pontosan indulnak. A képlet persze egyszerű. Másfél órás késéssel elindult a vonat, ami persze minden állomáson megállt. És persze senki semmilyen információt nem nyújtott.

Következett a hétfő. Munka után ismét a vonathoz indulok, de most a 19:07-es zónázóhoz. Örömmel töltött el, hogy a szerelvény a helyén állt, de elég sok volt a tanácstalan ember. A bizonytalanságot növelte, hogy két vonat állt egymás mellett a 7-8. vágányon és mindegyik Szob irányába ment. A jegyvizsgálók a vonat mellett álltak, de egyikük sem tudott semmiről. Megtört a csend és bemondták, hogy egy személy vonat indul a 8. vágányról Szobra, amelyik minden állomáson és megállóhelyen megáll. A menetrend szerint ilyen vonat pedig nincs, mert a lassú csak Vácig megy, Szobra pedig csak zónázó. Volt némi kapkodás. Mindenki próbálta kitalálni, hogy melyik vonatra szálljon. A 8. vágányról aztán 19:20 körül elindult a vonat. Sokan integettek át a 7. vágányon álló vonaton ülőknek, jelezvén, hogy ezt "megszívtátok". Ahogy gurult ki a vonat, a hangos bemondta, hogy zónázó vonat indul a 7. vágányról. Mindenki megkönnyebbült, mert jónak bizonyult a döntés, hogy inkább maradjunk. Kb. 10-15 perccel a személy vonat után elindultunk. Az utolsó pillanatban is mondta a hangos, hogy zónázó vonat indul és Vácig nem áll meg. Sajnos ezt az információt a mozdony vezetője nem hallotta, így Vácig minden állomáson és megállóhelyen megállt. Ismét sikerült jelentős késést elérni.

És ezzel még nincs vége. Mikor azt gondolná az ember, hogy a havazás negyedik napján már tényleg nem lehet meglepetés, hiszen ennyi idő alatt mindenre fel lehet készülni, na akkor jön a legnagyobb meglepetés. Én ilyet még nem láttam. Ismét a Nyugati, ezúttal a 18:07-es vonathoz mentem. Az első meglepetés akkor ért, amikor megláttam, hogy a vonat ugyan a helyén állt, de mindenki mellette didergett a hidegben, mert nem lehetett felszállni a zárt ajtók miatt. Gondoltam nyugi, majd jön a személyzet, elvégre még csak 17:45 volt. Aztán 18:00 és az emberek még mindig a vonat mellett álltak. 18:05-kor már azt is bemondta a hangos, hogy "kérem szálljanak fel a vontra". Hát baszod mindenki azon van, de zárva az összes ajtó. A szerelvény elején egy kisebb csoport vasutas álldogált és már ők is kezdtek telefonálgatni, ugyanis a probléma az volt, hogy eltűnt a mozdonyvezető! Azt hittük, ennél rosszabb már nem lehet. Kis idő múlva bemondták, hogy késett zónázó vonat (ez volt a 17:07-es) azonnal indul a 11. vágányról. ennek az lett az eredménye, hogy az 5. vágányról megindult a tömeg, keresztül mindenen, mert jobb híján szerettük volna legalább azt elérni. Azt sejtettük, hogy zsúfolt lesz, hiszen az előző vonat utasai is rajta voltak. De arra végképp nem számítottunk, hogy összesen 3 (azaz HÁROM!) kocsiból álló szerelvényt indítanak. El lehet képzelni, hogy mekkora volt a népsűrűség.

Nos ennyi röviden a történet, ami miatt írtam. Ezek után persze fel lehet tenni a kérdést.

  • Ha már a télre nem tud felkészülni egy szervezet, akkor miért nem tud legalább kommunikálni?
  • Miért olyan nagy dolog bemondani, hogy mikor, melyik vágányról, milyen vonat indul a valóság szerint és nem az előre programozott menetrend szerint?
  • A jegyvizsgáló miért nem tud semmit arról a vonatról, amelyen elvileg szolgálatot kellene teljesítenie?
  • Miként tud eltűnni úgy egy mozdonyvezető munkaidőben, hogy senki nem tud róla? És vajon van-e még munkahelye az ilyennek?
  • Miért szarják le azokat az utasokat, akiktől a bevételük származik?

És még egy dolog. A sztrájkok idején azzal érvelnek egy-egy vonat kimaradásánál, hogy a vonat jegyvizsgáló nélkül nem indulhat el. Meg lehet nézni az elmúlt pár napot, hogy a jegyvizsgálók mennyit dolgoztak. Mert információt nem tudnak nyújtani és jegyeket sem ellenőriznek, mivel gondolom nem hiányzik nekik az, hogy valamelyik ideges utas elmagyarázza neki, hogy a több 10000 forintos bérletért cserében mit vár el. Tehát ha ilyenkor vígan elközlekednek a vonatok úgy, hogy a jegyvizsgáló csak utasként van jelen, sokszor a mozdonyvezető mellett, akkor ne legyen már ez kifogás egy sztrájk esetén sem. Mellesleg ha ezek után még valaki sztrájkolni mer, akkor annak valami nagyon nincs rendben a fejében.

 

Szólj hozzá!

Címkék: máv szabályozás

A bejegyzés trackback címe:

https://minbiz.blog.hu/api/trackback/id/tr71618549

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása